Antibiotikum rezisztencia

 Először is mik az antibiotikumok?

Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek az állati szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják (baktericid hatás) vagy szaporodásukat gátolják (bakteriosztatikus hatás). Ebből kifolyólag bakteriális fertőzések kezelésére vagy megelőzésére használják őket. Eredetileg csak azokat a vegyületeket nevezték antibiotikumoknak, melyeket valamilyen élőlény (gomba, baktérium) termelt, míg a mesterségesen előállított szereket kemoterapeutikumokként említették. Ma már azonban minden baktériumellenes gyógyszert antibiotikumnak neveznek.

Az első felismert antibiotikum egy penészgomba (Penicillium notatum) terméke, a penicillin volt, melyet Alexander Fleming fedezett fel 1928-ban. A negyvenes években terjedt el alkalmazásuk a gyógyászatban, és innentől kezdve ezeknek a gyógyhatású vegyületeknek köszönhetően jelentősen csökkent a fertőző betegségek okozta halálozási arány.

Másodszor mit jelent a rezisztencia?

A rezisztencia szó jelentése ellenállás, ellenálló képesség.

Szedjük vagy ne szedjük?

Ahogy az kiderült az antibiotikumok csak a baktériumok okozta fertőzésekkel szemben lehetnek hatékonyak, (a leggyakrabban előforduló ilyen fertőzések: az agyhártyagyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a középfülgyulladások, kötőhártya-gyulladások, tüdőgyulladások nagy része, a vesemedence gyulladás, húgyúti fertőzés, vérmérgezés) vírusfertőzés kezelésére, láz csillapítására nem alkalmasak. (Felmérések szerint a lázas gyerekek 60%-a kap antibiotikumot, noha mindössze 10%-uk lázát okozza baktériumfertőzés) Sajnos mégis a legtöbb ember szedi az antibiotikumokat akár szükség van rá, akár nem. Pedog nem minden baktériumra hat azonban minden fajta antibiotikum. Ezért, amennyiben baktériumfertőzés gyanúja merül fel, az orvosok úgynevezett leoltást végeznek, hogy az adott baktérium ellen ható, speciálisan az ellen kifejlesztett készítményt írhassanak fel.

Alaposan meg kell gondolniuk, kinek mikor és milyen fajta antibiotikumot ajánlanak. Az indokoltan adott antibiotikum életeket is menthet; a fölöslegesen, indokolatlanul szedett ellenszer viszont nem csak drága, de azzal a veszéllyel is jár, hogy megöli a szervezetünkben található hasznos és szükséges baktériumokat is, ráadásul a sokszor ismételt antibiotikum-fogyasztással egyre több ellenálló (rezisztens) baktériumra teszünk szert a.

Mi az antibiotikum rezisztencia?

Most már tudjuk mit jelentenek külön-külön az antibiotikum és a rezisztencia szavak, ezeket összerakva mégsem az antibiotikumok ellenállóképességét, hanem a baktériumok ellenállóképességét jelenti az antibiotikumokkal szemben, amit az antibiotikumok túlhasználata okoz.

Szervezetünkben nem csak káros, de nagyon sok hasznos baktérium is található (ellentétben a vírusokkal, melyek mindegyike "haszontalan"). Ezek a mikroorganizmusok  - a hasznosak csakúgy, mint a betegséget okozók - hihetetlen alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, genetikai változóképességük irigylésre méltó.

Ha sokszor (indokolatlanul) szedünk antibiotikumot, a szervezetünkben található baktériumok "megtanulják"  annak vegyületeit, olyan génekre tesznek szert, amelyek biztosítják számukra az adott vegyülettel szembeni védettséget, vagyis az antibiotikum szedése mellett is képesek lesznek szaporodni, fertőzni. Vagyis hiába szedjük a továbbiakban arra a betegségre a "jól bevált" antibiotikumot, az bizony egy idő után nem fog használni.

Mellékhatások

Mivel ezek a vegyületek a hasznos baktériumok egy részét is elpusztítják, amelyek pedig az emésztésben játszanak nagy szerepet, a mellékhatások is elsősorban a gyomor és a bélrendszer területén jelentkeznek.

Az antibiotikum-kúrák alatt és után fellépő panaszok leggyakrabban a vastagbél működését érintik; a kúra felborítja a szervezet természetes egyensúlyát, a hasznos baktériumok száma csökken, míg helyettük káros baktériumok szaporodhatnak el a vastagbélben, hasmenést, bél-panaszokat okozva.

Az ellenszer ellenszere

Ilyen kúrák alatt, illetve utánuk még 2-3 napig segíthet megőrizni a hasznos baktériumok egyensúlyát, ha naponta legalább kétszer élőflórás kefírt, joghurtot fogyasztunk. Mindenképpen kérjük ki azonban orvosunk tanácsát, mert a kalciumban gazdag tejtermékek egyes antibiotikumok felszívódását gátolhatják. Ilyen esetben gyógyszertárban is kaphatunk (gyerekeknek is, felnőtteknek is) olyan készítményeket, amelyek a bélflóra egyensúlyát segítenek helyreállítani.

Írjatok kommentet! Érdekes ez a cikk?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.