Az emberi agy tíz rejtélye.

agyműködés

Az alábbiakban az emberi aggyal, illetve a gondolkodással és a memóriával összefüggő néhány érdekes kérdésére kapunk magyarázatot.

1. Hogyan jön létre a memória?

Ha valakivel először találkozunk, az egész jelenséget egyben érzékeljük, az illető hajának a hosszát, a hangját, az illatát. Közben a hippocampus, az agy halántéklebenye ezeket a külső ingereket emlékezetté alakítja át. Ez azonban a bonyolult folyamatnak csupán az első lépése. Az emlékképet, miután kialakult, az agy szétszedi elemeire, majd szétosztja az agy különböző részei között. Ha később felidézzük az illetőt, ezek a memóriadarabok újból összerakódnak.

2. Hogyan hat az alkohol az agyra?

A mértéktelen italozás időleges amnéziát okoz, ugyanis megakadályozza, hogy a hippocampus kialakítsa az emlékképet. (Ezt nevezik „filmszakadásnak”.) Még az el nem veszett emlékeket is igen nehéz felidézni – ám ha újra inni kezdünk, kialakul az ún. „állapotfüggő” memória. Ha egy bizonyos állapotban, mondjuk részegen, kódoljuk az emlékképeket, nagyobb a valószínűsége, hogy ugyanabban az állapotban fel is tudjuk idézni őket.
 

3. Miért nem emlékszünk a születésünkre?

Az ember azt hinné, hogy a születés eléggé erős élmény ahhoz, hogy emlékezzünk rá. Azonban csak úgy körülbelül 5 éves korunkból vannak emlékeink. Az egyik elmélet szerint az idegrostokat védő myelinburok az első életévekben még nem elég fejlett. A másik lehetséges magyarázat, hogy a beszéd elsajátításával a beszéd előtti emlékeket már nem tudjuk felidézni.
 

4. Melyiknek van több tárhelye, az emlékezetnek vagy a számítógépnek?

Egyelőre agyunk még vezet ezen a téren, de ez 2020-ban már nem biztos, hogy igaz lesz. A szürkeállomány ráadásul megbízhatóbb tárhely, mert a számítógéppel ellentétben, amely bizonyos helyeken tárolja az információ egészét, az emberi agy sok neuronhoz küldi el a memóriaegységeket. Ez azt jelenti, hogy ha egyetlen neuron elpusztul, az emlékezet még megmarad.
 

5. Hogyan segíti a tesztoszteron az emlékezést?

Kísérlettel bebizonyították, hogy azok, akinél mesterségesen leállították a tesztoszteron termelődését, rosszabb teljesítményre voltak képesek, mert ilyenkor megszűnik a neuronok közötti kapcsolat.
 

6. Mi az amnézia?

Felejtsük el a szappanoperák hőseit, akiknek semmi emlékképük sincs a múltból. Ha elő is fordul retrográd amnézia, az általában nem egy a fejre mért ütés, inkább valamilyen súlyos pszichés trauma következménye. A fejsérülés inkább ún. anterográd amnéziát okoz, ami azt jelenti, hogy az illető képes elbeszélgetni valakivel, tudja a nevét, ám 10 perc múlva már semmire sem emlékszik.
 

7. Miért nem felejtünk el kerékpározni?

Amikor egy gyerek biciklizni tanul, kétféle emlékezés alakul ki az agyában, az egyik az explicit memória, ami például a kerékpár színét, vagy a segítség nélküli biciklizés örömét raktározza. A másik az implicit memória, amit néha „izommemóriának” is neveznek, a testnek a kerékpározáshoz szükséges mechanizmusait raktározza. Ez tartósabb, az explicit memória sérülése esetén is fennmarad.
 

8. Miért működik egyeseknél a hipnózis?

Attól, hogy nem emlékszünk bizonyos dolgokra, azok még ott rejlenek az agyunkban, és hipnózis útján előhívhatók. A hipnózis leviszi az ún. teljesen kialakult memória küszöbét. Ha tudatos állapotban nem is vagyunk képesek felidézni bizonyos félig feldolgozott emlékképeket és részleteket, hipnózisban ezeket legitim élményekként éljük meg. A hipnózis gátolja az élmények feldolgozásának belső követését.
 

9. Miért veszítjük el a kulcsunkat?

Lehetetlenség – és nem is praktikus –, hogy mindennapi életünk minden apró részletét észben tartsuk, így az agyunk ún. sémákat, emlékezeti általánosításokat alakít ki. Nem minden egyes elfogyasztott almára külön emlékezünk tehát, hanem arra, hogy az alma piros, kemény, édes. Ugyanez történik a kulcscsomóval is, nem az egész folyamatot idézzük fel, csak annyit: kulcs=komód (ha ott szoktuk tartani). Azokat a ritka eseteket, amikor nem a megszokott helyre teszünk valamit, nehéz felidézni, mert nem illik bele a sémába.
 

10. Hogyan tarthatjuk meg emlékezőképességünket?

Az emlékezetvesztés leggyakoribb formája a természetes öregedéssel járó memória-kiesés. Romlik a képességünk az új információk befogadására és kódolására, például a nevek megtanulására. Ez ellen segítségül hívhatjuk a látásunkat, mert a vizuális érzékelés foglalja le az agy mintegy 60 százalékát. Ha tehát valakinek a nevét észben akarjuk tartani, fordítsuk át vizuális képpé, arra jobban fogunk emlékezni.

Érdekes a cikk?

Antibiotikum rezisztencia

 Először is mik az antibiotikumok?

Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek az állati szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják (baktericid hatás) vagy szaporodásukat gátolják (bakteriosztatikus hatás). Ebből kifolyólag bakteriális fertőzések kezelésére vagy megelőzésére használják őket. Eredetileg csak azokat a vegyületeket nevezték antibiotikumoknak, melyeket valamilyen élőlény (gomba, baktérium) termelt, míg a mesterségesen előállított szereket kemoterapeutikumokként említették. Ma már azonban minden baktériumellenes gyógyszert antibiotikumnak neveznek.

Az első felismert antibiotikum egy penészgomba (Penicillium notatum) terméke, a penicillin volt, melyet Alexander Fleming fedezett fel 1928-ban. A negyvenes években terjedt el alkalmazásuk a gyógyászatban, és innentől kezdve ezeknek a gyógyhatású vegyületeknek köszönhetően jelentősen csökkent a fertőző betegségek okozta halálozási arány.

Másodszor mit jelent a rezisztencia?

A rezisztencia szó jelentése ellenállás, ellenálló képesség.

Szedjük vagy ne szedjük?

Ahogy az kiderült az antibiotikumok csak a baktériumok okozta fertőzésekkel szemben lehetnek hatékonyak, (a leggyakrabban előforduló ilyen fertőzések: az agyhártyagyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a középfülgyulladások, kötőhártya-gyulladások, tüdőgyulladások nagy része, a vesemedence gyulladás, húgyúti fertőzés, vérmérgezés) vírusfertőzés kezelésére, láz csillapítására nem alkalmasak. (Felmérések szerint a lázas gyerekek 60%-a kap antibiotikumot, noha mindössze 10%-uk lázát okozza baktériumfertőzés) Sajnos mégis a legtöbb ember szedi az antibiotikumokat akár szükség van rá, akár nem. Pedog nem minden baktériumra hat azonban minden fajta antibiotikum. Ezért, amennyiben baktériumfertőzés gyanúja merül fel, az orvosok úgynevezett leoltást végeznek, hogy az adott baktérium ellen ható, speciálisan az ellen kifejlesztett készítményt írhassanak fel.

Alaposan meg kell gondolniuk, kinek mikor és milyen fajta antibiotikumot ajánlanak. Az indokoltan adott antibiotikum életeket is menthet; a fölöslegesen, indokolatlanul szedett ellenszer viszont nem csak drága, de azzal a veszéllyel is jár, hogy megöli a szervezetünkben található hasznos és szükséges baktériumokat is, ráadásul a sokszor ismételt antibiotikum-fogyasztással egyre több ellenálló (rezisztens) baktériumra teszünk szert a.

Mi az antibiotikum rezisztencia?

Most már tudjuk mit jelentenek külön-külön az antibiotikum és a rezisztencia szavak, ezeket összerakva mégsem az antibiotikumok ellenállóképességét, hanem a baktériumok ellenállóképességét jelenti az antibiotikumokkal szemben, amit az antibiotikumok túlhasználata okoz.

Szervezetünkben nem csak káros, de nagyon sok hasznos baktérium is található (ellentétben a vírusokkal, melyek mindegyike "haszontalan"). Ezek a mikroorganizmusok  - a hasznosak csakúgy, mint a betegséget okozók - hihetetlen alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, genetikai változóképességük irigylésre méltó.

Ha sokszor (indokolatlanul) szedünk antibiotikumot, a szervezetünkben található baktériumok "megtanulják"  annak vegyületeit, olyan génekre tesznek szert, amelyek biztosítják számukra az adott vegyülettel szembeni védettséget, vagyis az antibiotikum szedése mellett is képesek lesznek szaporodni, fertőzni. Vagyis hiába szedjük a továbbiakban arra a betegségre a "jól bevált" antibiotikumot, az bizony egy idő után nem fog használni.

Mellékhatások

Mivel ezek a vegyületek a hasznos baktériumok egy részét is elpusztítják, amelyek pedig az emésztésben játszanak nagy szerepet, a mellékhatások is elsősorban a gyomor és a bélrendszer területén jelentkeznek.

Az antibiotikum-kúrák alatt és után fellépő panaszok leggyakrabban a vastagbél működését érintik; a kúra felborítja a szervezet természetes egyensúlyát, a hasznos baktériumok száma csökken, míg helyettük káros baktériumok szaporodhatnak el a vastagbélben, hasmenést, bél-panaszokat okozva.

Az ellenszer ellenszere

Ilyen kúrák alatt, illetve utánuk még 2-3 napig segíthet megőrizni a hasznos baktériumok egyensúlyát, ha naponta legalább kétszer élőflórás kefírt, joghurtot fogyasztunk. Mindenképpen kérjük ki azonban orvosunk tanácsát, mert a kalciumban gazdag tejtermékek egyes antibiotikumok felszívódását gátolhatják. Ilyen esetben gyógyszertárban is kaphatunk (gyerekeknek is, felnőtteknek is) olyan készítményeket, amelyek a bélflóra egyensúlyát segítenek helyreállítani.

Írjatok kommentet! Érdekes ez a cikk?

AIDS

Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (Human Immunodeficiency Virus = emberi immunhiány vírusa) által előidézett, gyakorlatilag 100%-os letalitású tünetegyüttes,a melyet 1981-ben azonosítottak, de már jóval régebben megjelent. A vírus az immunrendszer sejtjeit, elsősorban a CD4 receptorral rendelkező T-limfocitákat pusztítja. Az immunrendszer fokozatos leromlása elősegíti az oportunista fertőzések és a daganatok megjelenését. A fertőzés után a tünetek általában évekkel (átlagosan 5 évvel) később jelentkeznek, de időközben a fertőzöttek továbbadhatják a vírust.

A vírus átadható direkt nyálkahártya kontaktussal vagy különböző testfolyadékok által, mint a vér, ondó, hüvelyváladék, előváladék és anyatej. A fertőzés bekövetkezhet közösülés, vérátömlesztés során, fertőzött injekciós tű által, anya és csecsemő között a terhesség, szülés és szoptatás alatt, vagy ha a fent említett folyadékok valamelyike egy nyálkahártya vagy bőr sérüléssel érintkezik.

Az AIDS-et 1981. december 1-től jegyzik, mint különálló betegség. A vírus terjedésének menete 1959-ig vezethető vissza. A legtöbb tudós szerint a HIV Fekete-Afrikában alakult ki a 20. század első felében. Ma már pandémiás jellegű. A WHO becslése szerint 2007-ben 33,2 millió ember szenvedett AIDS-ben és 2,1 millió halt bele, amiből 330 ezer gyerek. A fertőzöttek több mint háromnegyede Fekete-Afrikában él.

Ma már igen nagy hatékonyságú gyógyszerek léteznek, amelyekkel a vírus szaporodása jelentős mértékben lelassítható. Ezek a gyógyszerek nem gyógyítják meg a HIV-fertőzést, de nagy mértékben lelassítják az immunrendszer pusztulását. A HIV-fertőzés ilyen módon kezelhető krónikus fertőzés.

Betegség szakaszai

A betegség lefolyása öt szakaszra osztható:

• 1. szakasz – HIV fertőzés utáni 3-4 hét a HIV vírus lappangási időszaka, a beteg nem AIDS-es.
• 2. szakasz – Primer vagy akut HIV tünetegyüttes – a HIV fertőzést követő 3-6 hétben lép fel. Tünetei: átmeneti nyirokcsomó-megnagyobbodás, láz, fáradékonyság, rossz közérzet, izomfájdalom és kanyarószerű bőrkiütések. A fertőzöttek 1-2 hét elteltével hirtelen tünetmentessé válnak.
• 3. szakasz – Krónikus tünetmentes HIV betegség – Semmilyen klinikai tünet nincs, az immunrendszer funkciója kielégítő, közben a vírus szaporodása változatlan mértékben zajlik, a CD4+ T limfociták száma folyamatosan csökken. Ez az állapot 3-8 évig tart.
• 4. szakasz – Tünetes HIV betegség– Megjelenik a krónikus, megmagyarázhatatlan hasmenés időszaka, és tovább tart, mint egy hónap. Nyirokcsomó-megnagyobbodás, fogyás, lázrohamok, éjjeli izzadás, szájpenész, övsömör.
• 5. szakasz – Kifejlett HIV betegség, AIDS stádium – Megjelennek a toxoplazmák az agyban, gombás fertőzések a bőrön, bronchitis és/vagy tüdőgyulladás, Kaposi szarkóma. Ezt a szakaszt nevezzük AIDS betegségnek. Ennek átlagos időtartalma 6 hónaptól 2 évig terjed, melyet halál követ.

A HIV terjedése

A HIV-fertőzés

vér, ondó, előváladék, hüvelyváladék és anyatej útján terjed; elsősorban óvszer nélküli közösülés és közös tűvel folytatott injekciós kábítószerhasználat révén. Másodsorban fertőzött vérkészítményből, illetve szülés vagy szoptatás során, de egy nyílt seb minden helyzetben veszélyes lehet. A fertőzést 8 hét elteltével lehet kimutatni. A fertőzés utáni nyolc héten belül végzett teszt (szűrés) ritka esetben ál-negatív eredményt adhat: a vírus hatására termelődő ellenanyagot még nem tudják kimutatni, azonban a vizsgált személy fertőzött és fertőző. Ebben az időszakban vehető észre az immunsejtek számának megnövekedése. Elméletileg a vírus sejtekbe való beágyazódása előtt elpusztítható, erre azonban az időkorlát (körülbelül 72 óra) valamint a folyamatos mutációk miatt kicsi az esély. A jelenlegi gyógyszerkombinációkkal – fegyelmezett szedés mellett – számottevően meg lehet hosszabbítani a fertőzöttek életét.

Kezelése

A betegség kezelésére ún. „gyógyszerkoktélokat”, kombinációs terápiát alkalmaznak, vagyis az alábbi szerek különféle szempontok szerint összeállított kombinációját:

• reverz transzkriptáz inhibitorok (nukleozid analógok): például AZT, ddI, ddc, 3TC, d4T
• nem nukleozid típusú reverz transzkriptáz inhibitorok: például efavirenz, nevirapine, delavirdine
• proteáz inhibitorok (a p55 – p24 alakulást gátolja): például lopinavir, saquinavir, indinavir, ritonavir.
• fúziós inhibitorok (a vírus összeolvadását gátolja a gazdasejttel): például enfuvirtide.

A kezelés az immunrendszer leépülése ellen irányul, a vírus elleni védekezés sokkal nehezebb feladat a nagyfokú, akár egy egyénben is megfigyelhető variabilitás miatt. A vírus nagyon gyorsan és könnyen mutálódik, alkalmazkodik a gyógyszerekhez és rezisztessé válik rájuk. Ez azonban elkerülhető a kombinációs terápia alkalmazásával, amely lelassítja a HIV szaporodását, és megőrzi az immunrendszer viszonylagos épségét.

Nagyon ritkán előfordul, hogy bár a HIV vírus bejut egy ember szervezetébe, az nem betegedik meg, ugyanis egy génvariáns miatt immúnis a HIV vírusra. Dr. Eric Faure, a marseille-i egyetem professzorának és társainak a New Scientistben publikált kutatása szerint az európaiak AIDS-szel szembeni sebezhetősége egy olyan betegséggel függ össze, amelyet a Római Birodalom hódítói terjesztettek, és amely megölte az AIDS ellen védelmet nyújtó CCR5‑Delta 32 gén hordozóit. A 19 ezer európai lakosra kiterjedő vizsgálat többek közt kimutatta, hogy míg a görögöknek 4, addig a Skandináv-félsziget lakóinak 15%‑a hordozza ezt a gént.

Statisztika

Ma magyarországon nem ismert a tényleges HIV fertőzöttek száma. A szakemberek gyakran 3-5-szörösére szokták ezt tenni a ténylegesen kiszűrtek számának,bizonyos jelek azonban másra mutatnak. 2008. december 31-én Magyarországon 1334 kiszűrt HIV fertőzött élt (1630 kiszűrt HIV pozitív, akik közül 269 már meghalt), így ha a ténylegesen HIV fertőzöttek száma "csupán" ennek 5-szöröse, akkor körülbelül 6700 emberről van szó. Ha a szexuálisan aktív lakosságot mintegy 7.000.000-ra becsüljük,akkor ez 0,11%-os HIV fertőzöttséget jelent. Ezzel szemben bizonyos kampányszerű szűrővizsgálatokon ennél lényegesen rosszabb arányok adódtak (Erotika Kiállítás 300-ból 3 (1%), AIDS Világnap 300-ból 4 (1,33%) ).

Más részről viszont évente megközelítőleg 66.000 szűrővizsgálatot végeznek (6,6 teszt/1000 ember, ennél az EU országok közül csak Lengyelország és Görögország teljesít rosszabbul), amelyek során tavaly 145 új esetet találtak,ami azt jelenti, hogy a szűrővizsgálatokon résztvevők között a fertőzöttség aránya körülbelül 0,22%, ami hétmillió emberre nézve körülbelül 15.000 fertőzöttet jelentene. Mivel azonban alacsony az önkéntes anonim tesztek aránya (2006-ban csak 9,3% volt), jogosan feltételezhető, hogy a vizsgálatok nagy részét olyanok végeztették, akiknek orvosi okaik voltak rá, azaz a 0,22% felülbecslésként kezelhető, és a körülbelül 1%-os arányok valószínűleg a teljes társadalomra nem érvényesek. Ezek alapján jogosan állítható, hogy a ténylegesen fertőzöttek száma a kiszűrtek számának 10-szeresénél biztosan nem nagyobb.

A különböző szexuális orientációkat vizsgálva figyelembe kell venni, hogy a homo-, bi- illetve heteroszexuálisok számát nagyon nehéz meghatározni, a saját nemükkel is szexuális kapcsolatot létesítők aránya körülbelül 2% és 13% között mozog. Kb. 10.000.000 magyar állampolgár 70%-át szokták szexuálisan aktívnak venni (azaz akik nemi életet élnek), ez 7.000.000 ember. A melegek aránya 5-7%, ehhez gyakran hozzáveszik azokat a biszexuálisokat, akiknek ténylegesen van is kapcsolatuk mindkét nemmel, ez összesen kb. 10%, azaz kb. 700.000 ember, a maradék kb. 6.300.000 pedig heteroszexuális (vagy heteroszexuálisként élő biszexuális).

Az eddig Magyarországon kiszűrt HIV fertőzöttek közül 847 homoszexuális 279 pedig heteroszexuális úton kapta el a fertőzést, ami 75,22%-24,78%-os aránynak felel meg. Mivel a többi fertőzési mód eltörpül a nemi úton történtekhez képest, jó közelítéssel feltételezhető, hogy az összes fertőzött között is hasonló arány érvényesül. 6700 HIV pozitív embert feltételezve ez mintegy 5040 homoszexuális illetve 1160 heteroszexuális úton fertőzöttet jelent, ami a homoszexuális kapcsolatot (is) folytatók 0,72%-a, a heteroszexuálisok 0,018%-a. Más szóval, a szexuálisan aktív emberek közül Magyarországon átlagosan minden 139. homoszexuális vagy biszexuális, és átlagosan minden 5556. heteroszexuális fertőzött. Világviszonylatban a heteroszexuális fertőzöttek száma meghaladja a homoszexuális fertőzöttekét. Egyes afrikai országokban a teljes lakosság akár harmada is fertőzött, túlnyomórészt heteroszexuálisok (Lesotho 40%, Szváziföld 39%, Botswana 37,8%).

Megjegyzendő, hogy - bár volt olyan év, mikor a felfedezett új esetek száma csökkent - míg 2003-ban "csupán" 63 új esetet regisztráltak, addig 2008-ban ez már 145. Gyanítható (bár az ismeretlen eredetű fertőzések száma is nőtt), hogy a növekedés jelentős része a homoszexuálisokat sújtja. Esetükben 2008-ban több mint két és félszer többen fertőződtek már meg, mint 2003-ban, míg az évenkénti heteroszexuális fertőzések száma hasonló maradt.

A regisztrált fertőzöttek közül 1233 férfi, 209 nő és 188 anonim. A teljes populációban hasonló arányokat feltételezve a férfi-nő arány körülbelül 85,5%-14,5%. Míg előbbiek körében a homoszexuális kapcsolatok jelentik a fő veszélyforrást, utóbbiaknál a főként fekete afrikai partnerek.

Tévhitek

A szokásos társadalmi, rokoni, baráti érintkezés nem jelent fertőződési kockázatot. Tehát a fertőzöttel vagy akár AIDS-beteggel együtt történő közlekedés, a vele való kézfogás, a közös evőeszköz-, fürdőszoba-, WC-használat, valamint a harapással nem járó gyengéd csók, a tüsszentés, köhögés, az uszoda, a vérszívó rovarok és az élelmiszerek önmagukban veszélytelenek. A vírus a szabad levegőn pár perc alatt elpusztul, de – az esetleges vérzések miatt – kerülni kell a közös fogkefe vagy borotva használatát.

Megelőzés

Jelenleg nincs ellenszere, védőoltás sincs ellene. Megelőzésének lehetséges módszerei a gumióvszer használata szexuális érintkezés során, vagy a monogám partnerkapcsolat. A fecskendővel vagy vérátömlesztéssel való terjedés visszaszorítására alkalmas az egyszerhasználatos fecskendőre való áttérés valamint a vérkészítmények szűrése.

Egyes népcsoportok, például egyes kaukázusi csoportok veleszületett védettséggel rendelkeznek a fertőzéssel szemben.

Az AIDS korunk nagy erkölcsi, társadalmi problémáinak egyike. Az AIDS világnapja december 1.

Piros szalag

Patric O’Conell AIDS-beteg ihletésére alakult ki a

Red Ribbon

szimbóluma és kampánya. Ő a Visual Aids vezetője volt, ami az AIDS-ellenes küzdelmet nyiltan felvállaló művészekből állt. Az ötlet az

öbölháborút

megjárt katonák iránti szolidaritásból kitűzött sárga szalag adaptálásával jött létre. A választás a szimbolikus jelentésű piros színre esett.

1991

-ben a

Broadwayen

a

Tony-díj

átadásakor 3000 piros szalagot osztottak szét a részvevők között, és amikor

Jeremy Irons

a kamerák elé lépett, piros szalagja a nemzetközi AIDS-ellenes küzdelem jelképévé vált.

HIV szűrés és tanácsadás

• Országos Bőr-és Nemibeteggondozó Intézet,
  • Budapest VIII. kerület, Mária utca 41.
  • tel: 388-2419
  • Rendelés: hétköznap 8-12
• Szent László Kórház Ambulancia
  • Cím:Budapest, IX kerület, Gyáli út 5-7.
  • tel:455-8100/8328
  • Rendelés: hétköznap 8-14
• Anonim AIDS tanácsadó szolgálat, ingyenes
  • Budapest, XI ker, Karolina ut 35/b.
  • tel:466-9283.
  • rendelés:hétfő, szerda, csütörtök: 16.00-20.00H. kedd, péntek: 09.00-12.00
• Szent Sebestyén 97 Kft. ingyenes, anonim csak homoszexuálisoknak!
  • Cím:Budapest, IX kerület, Podmaniczky ut 27 fsz 10. tel:302-7572
• Józsefvárosi SDT tanácsadó szolgálat
  • Cím: 1084 Budapest, József u 46.
  • Tel:303-4490, 476-4400
• Fővárosi Önkormányzat Schöpf-Merei Ágost Szakkórház és Anyavédelmi Központ SDT rendelés
  • Cím:1092 Budapest, Bakáts tér 10.